Exploits of the heroes of Vandira

Behatolás Felnaharba

998 YK, Therendor (Treeborn) hónap 26. Zor
A csapat a Fehér Daru Mester mesterrel folytatott teológiai értekezés után elindul északnak, hogy Khawut megbízását teljesítsék, és megpróbálják tanítványát, Avalritát, kiszabadítani az orkok fogságából, ha egyáltalán náluk van.
Kora délután elértek Hegyhát Falvába, ahol látták, hogy egy kereskedő, Tibol a boros egy szekérnyi boroshordóval épp sátrakat állít a faluszéli réten. Megtudják, hogy a közeledő Irian együttállás előestéjére készülnek, ami minden harmadik tavasszal fordul elő, és ezt rendszeresen megünneplik. Tekepályát kalapáltak épp, amiből verseny is lesz majd, no meg persze boros sátrat is fognak állítani.
Mivel az ünnepség három nap múlva lesz, legfeljebb visszafelé menet néznek be. Viszont épp, amikor elindultak volna a faluból, egy favágó jött szembe, éktelenül kiabálva, hogy egy szörnyet látott. Hőseink fogták magukat és elindultak megnézni, azonban a pataknál megtorpantak. A víz ugyanis előttük örvényelve felágaskodott és elállta útjukat. A túlparton a fák között eközben egy hatalmas test döngő lépteit hallották, majd egy túlparton ragadt, ruhát mosó leányzó sikítozása keltette fel figyelmüket.
Kétfelé váltak a patakparton és így kicselezték a vizitündért, aki ugyan lerántotta a vízbe Wilant, de amikor felismerte, hogy druida át is engedte. A túlparton egy hatalmas, ametisztekkel borított kőelementál-szerű lényt pillantottak meg, aki feltűnően rossz bőrben volt. Amikor a druida megpróbálta meggyógyítani, elmondta neki, hogy reménytelen, az ő sebeit sok évtized pusztítása okozta. Iram szerint arra utalt, hogy ő egy hegy szelleme, és sérülései szimbolikus megnyilvánulásai a hegyben folytatott bányászatnak. Wilan megtudta, hogy Beleshnek hívják a lényt, és hogy lassú tempójában a jövő héten megtartandó gyűlésre indult.
Dracon közben a túlpartra menekítette a parasztlányt, akivel az este folyamán közelebbi ismerettségbe is került, míg a többiek Iram megbokrosodott lovát kutatták fel az erdőben.

998 YK, Therendor (Treeborn) hónap 27. Far
Reggel indultak tovább Hegyhát Falváról, mely a legészakibb megmaradt falu. Pár óra múlva lovak zaját hallották, és elrejtőztek, de kiderült, hogy csak Wers-Valon ir’Urakim és két barátja az, a vadászó nemesek, akikkel tíz napja a fogadóban ismerkedtek meg.
A nemesek, mikor a városban elterjedt a híre a mozgó toronynak és a Felnaharból fenyegető veszélynek, elhatározták, hogy megnézik maguknak ezt a tornyot. A csapat előtt meg is járták az utat, igaz, csak a távolból kémlelték ki a tengerparti erődöt. Elmondták, hogy a tornyot felborulva látták a várfalon kívül, a folyó partján.
A borús-szeles időjárással mit sem törődve haladt tovább a csapat és estére ők is megpillantották Felnahar várát. Azonban úgy döntöttek, hogy távolabb húzódnak és jó két órát baktattak, mire a druida úgy ítélte meg, hogy megfelelő táborhelyet találtak. Balszerencséjükre tévedett, az éjszaka közepén az őrködő warforged ugyanis neszeket hallott, amelyek két irányból közelítettek feléjük. Felébresztette Iramot, aki a többieket, ekkor azonban a sötétségből orkok és farkasaik törtek rájuk.
Az egyik farkas rávetette magát a druidára és kis híja volt, hogy ki nem tépte torkát egyből, de végül Wilanfeltápászkodott és egy nagyobb csapással elkergette a dögöt. Másik két farkas közben a kikötött lovakat támadta meg, és csúnya sebeket is ejtettek két hátason, de a paták végül erősebbnek bizonyultak.
Az orkok azonban sokkal keményebb ellenfeleknek bizonyultak. Dracon tűzvarázslataival leterített egyet, azonban a maradék három rájuk vetette magát. Épp kezdett a csata hevessé válni, mikor az orkok vezetője felismerte Wilant és megálljt parancsolt társainak. Sajnálatos mód a társai a harc hevében lassan reagáltak erre, a csapatból pedig egyedül Dracon értett orkul. Az ork vezér, aki Irammal küzdött hátralépett, Iram pedig ezt látván egy másik orkra támadt rá. Ezen az ork vezér felháborodott és örjöngő dühhel vetette rá magát a kalandozókra.
Draconnak sikerült még egy orkot leterítenie kardjával és utolsó tűzvarázslatával, ám a csapat vesztésre állt. Mikor a warforged kidőlt a harcból, Dracon ügyes trükköt vetett be. Bűbáj varázslatot mondott az ork vezérre, majd orkul elkiálltotta magát, hogy “Megadjuk magunkat”. Így a mágia, ravaszság és őszinteség érdekes kombinációjával sikerült lecsillapítani az orkot, aki társát is visszaintette és békés beszélgetés vette kezdetét a félholtra vert három kalandozó és az őrjöngéstől kifáradtan lihegő két ork között.

998 YK, Therendor (Treeborn) hónap 28. Sar
Másnap kimentek a tengerpartra és hosszas kutatás után megtalálták az állítólag sakálfejre hasonlító sziklát, ami mögött a titkos barlangjárat kezdődött. A lovakat bevezették és kikötötték, majd elindultak a hosszú föld alatti járaton a vár alá.
A térképük útmutatását követve megtalálták a járat végétől kissé visszább elrejtett illúziófalat és az úgyszintén jelölt vermet is. Aggódva tapogatóztak az illúzió-sziklában, míg végül Dracon kavicsokat hajigálva felbecsülte, hogy mintegy három méter szakadékon kell átkelniük, amin Iram át is ugrott. Túloldalt rögzítve a kötelet a csapat többi tagja is átkelt, azonban a warforged súlyát már nem bírta el Wilan egyedül, így a kötél kicsúszott kezéből, mire a warforged lezuhant, a több mint tíz méter mély verem mélyén elhelyezett pengékre. Szerencséjére közepes sérülésekkel megúszta és sikerült kihúzni végül a veremből.
Ezután egy mágikus forgó szobának a rejtélyét kellett megfejteniük és így eljutottak egy nagyon baljóslatú terembe. Itt két járatot láttak, a térkép szerint balra kellett menniük. Azonban a jobb oldali járatban egy előttük járó kalandozó csontvázát pillantották meg. Wilan és Dracon óvatosan megállt a járaton kívül, azonban a warforged odalépett a holttesthez és megfordította, miközben Iram a másik járatot őrizte.
A warforged a halott kardját vizsgálgatta, mikor Draconnak feltűnt a csontváz ezüst gyűrűje és egy mágia észlelése varázslat elmondásával megállapította, hogy bizony mágikus és hogy a holttest zsákjában két további varázstárgy rejtőzik. Kapzsisága kerekedett felül és belépett a járatba, ahol is balszerencséjére felnézett a szembelévő fal tetejére, amit eddig a külső boltív takart. Mágia érzékelő varázslatát szinte elvakította az ott lévő rúnából sugárzó mágia, amelyet szerencsétlenségére ezzel, hogy rápillantott, aktivált is. A warforged és Dracon holtan rogytak össze.

A két megmaradt kalandozó kihúzta társaik holttestét az átjáróból, majd ezután a térképen jelölt útvonalról le nem térve bejutottak a vár börtönébe, ahonnan kiszabadították a törpe varázslónőt.

Comments

Acheron Acheron

I'm sorry, but we no longer support this web browser. Please upgrade your browser or install Chrome or Firefox to enjoy the full functionality of this site.